Videók

 

Előadó

Dr. Rácz András: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója és a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa.


Összefoglaló

2014. április 30-án Dr. Rácz András a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója és a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa tartott előadást Intézetünkben. Az előadás a napjainkban aktuális ukrajnai válságról szólt. Dr. Rácz András elemezte a válság kitörésének gazdasági, társadalmi és politikai okait. Bemutatta a jelenlegi eseményeket és felvázolta a lehetséges következményeket Ukrajnára és Oroszországra nézve. Kitért Magyarország magatartására és a kárpátaljai magyarság helyzetére is.

Az előadás első része szólt a válság kitörésének okairól. A krízis kirobbanásának már voltak előjelei, melyre a rosszul működő ukrán gazdaságból is lehetett következtetni. Az ukrán export legnagyobb részét az acéltermékek adják. A sok energiát igénylő kohászat cikkeinek az ára jelentősen csökkent a világpiacon, míg az energiahordozók ára megemelkedett. Az amúgy is silány energia-hatékonysággal működő ukrán gazdaságot ez jelentős mértékben sokkolta. A problémát tetézték az országos szintű korrupció, illetve a Janukovics-vezette kormány rossz gazdasági megoldásai. Ezek együttesen az államcsőd szélére sodorták Ukrajnát, ahonnét nem lesz könnyű kilábalni. 

Társadalmi oldalról problémát jelent, hogy a majdani események után hatalomra került kijevi vezetés nem reprezentálja a keleti régiókat. A forradalom előtt a Régiók Pártja volt a legnépszerűbb, velük szemben három jobboldali párt jelentette az ukrán ellenzéket: a Tyimosenkó-vezette mérsékelt européer „Haza” párt, a Klicskó-vezette „Ütés” párt szintén demokrata és szintén européer irányzattal illetve az Oleg Tyahnyibok-vezette radikálisabb „Szabadság” párt.  

Az új kormányba azonban bekerültek a majdani önvédelmi erők képviselői is. Ők a legradikálisabb csoportosulás, összefoglalóan „Právij szektornak” nevezik őket, de jóval szélesebb réteget képviselnek annál. Az I. világháború előtt függetlenné vált Ukrajnát kívánják visszaállítani, antiszemita és militáns eszmék jellemzik őket. Fegyverekkel felszerelve harcoltak a rohamrendőrökkel a Majdan téren. Azért kellett bevenni őket a vezetésbe, mert ők nyerték meg a „csatát”. Viszont őket nem választotta meg senki, ezért felmerül a legitimáció kérdése. A majdani önvédelmi erők a társadalom legalsó rétegeiből szerveződtek és folyamatosan radikalizálódtak.

Az oroszok többek között erre hivatkozva nem tartják legitimnek a jelenlegi ukrán vezetést. Hozzátéve, hogy az ukrán elnököt sem legálisan váltották le, így a kormány sem legitim, mert az elnök nem hitelesítette aláírásával kinevezését. Az ukrán parlament azonban folyamatosan működött, nem oszlott fel, ezért legitimitása megkérdőjelezhetetlen, így a népfelség elve alapján választhattak új államfőt és kormányt.

Harmadik nagy problémát jelentik az ukrán vezetés és erőszakszervezetek működési zavarai. Ezek a szervezetek elsősorban Krím esetében mondtak csődöt, nem pedig Kelet-Ukrajnában. A krími megszállás ellen nem tudott az ukrán hadsereg mit tenni, mert senki nem volt képes döntést hozni. Egy ország hadseregének feladata az ország területének védelme, itt viszont az ukrán haderő hagyta, hogy az oroszok elfoglalják a félszigetet.

Mindenesetre az ukrán haderő jól és fegyelmezetten működött, nem bocsátkozott fegyveres összecsapásba és így el tudták kerülni a katasztrófát. Ha háború tört volna ki, valószínűleg az oroszok nyertek volna, de óriási veszteségek árán. Az ukrán hadsereg ugyanis nem mindenhol egyforma. A legjobb egységeket a szovjet doktrínának megfelelően az ország nyugati felében helyezték el. Ezek az egységek jól felszereltek, NATO kompatibilisek és jelentős harci tapasztalattal rendelkeznek, miután több ENSZ békefenntartó programban részt vettek szerte a világban.

Ezzel szemben a kelet-ukrajnai egységekben fiatal, tapasztalatlan sorkatonák szolgáltak, jóval gyengébben felszerelve, mint a nyugati részeken szolgáló társaik. Amikor Kelet-Ukrajnában elfoglaltak hat páncélost, akkor hasonló dolog történt, mint 1956-ban Budapesten vagy 1968-ban Prágában. A nép körbevette őket és elkezdtek barátkozni a katonákkal. Azóta már a jobban felszerelt egységek is átkerültek keletre. Az orosz propagandával szemben összesen csak pár százan álltak át hozzájuk az ukrán hadseregből. A kelet-ukrajnai lázadók 90%-a már büntetve volt. A lázadásokat az oroszok szervezik, de van egy öngerjesztő folyamata is.

A fő probléma nem a katonasággal van, hanem a rendőrséggel és a titkosszolgálattal. Ezek az alakulatok nem egységesek, nem kapnak cselekvési parancsot és sokan feladják pozícióikat harc nélkül. Az ukrán titkosszolgálat, SZBU korábban szorosan együttműködött az oroszokkal és sokan Oroszország felé tartanak most is. Az SZBU Ukrajna oldalán megmaradt vezetőit pedig az oroszok próbálják likvidálni. Első halott volt a terrorellenes központ parancsnoka, majd a második embert is támadás érte és súlyos sérüléseket szenvedett. 

Oroszország egy újfajta hadviselést fejlesztett ki, amit elvileg NATO tagállamok ellen is tud használni, például a Baltikumban. Oroszország megkérdőjelezi az USA hegemóniáját és a nemzetközi jogot. Egyre erőteljesebben regionális vezető szerepre tör. Ez egy lineáris folyamat, az események egymással összefüggnek: 2002-es Putyin beszéd, Grúzia, Ukrajna… Az orosz diplomácia pedig nagyon precízen működik és folytonos. A Szovjetunión át, az Orosz Cárságon keresztül egészen a Bizánci Birodalomig visszaeredeztethető. Az orosz diplomata semmit nem mond véletlenül. A krími művelet egy extrém kockázatos akció volt. Azonban az oroszok előre felmérték a helyzetet. Az amerikaiak kijelentették, hogy nem fognak fegyveresen beavatkozni, tehát Ukrajna nem NATO-szféra. 

Oroszország azonban nem biztos, hogy jól mérte fel a következményeket. Az orosz vezetésben nincs közgazdász, ezért nem elemezték ki milyen gazdasági hatásokkal járhat az akció. Oroszország nem rendelkezik nemzeti fizetőrendszerrel, ezt a funkció külföldi cégek, mint a Visa vagy a MasterCard, látják el. Amerikai szankció esetén ezek a vállalatok kivonulhatnak és az orosz pénzügyi rendszer összeomolhat. A szankciókon kívül pedig a piac önmaga is szabályoz. Ha a befektetők veszélyesnek ítélik meg helyzetet, elkezdik kivonni a tőkét az országból. Az orosz költségvetési tartalék pedig csupán 1,5 évre elegendő. 

Megoldás lehet mindkét fél számára a sikeres elnökválasztás és a föderális átalakítás. Putyin nyilatkozataiban is a föderációt szorgalmazza, erre reagálva az ukrán vezetés már megkezdte a decentralizált átalakításokat és kiírták a népszavazást a föderáció kérdéséről. Oroszország legfőbb követelése, hogy Ukrajna független maradjon, azaz ne lépjen be a NATO-ba. Az ukrán vezetés erre is reagált és kijelentették, hogy már csak az Európai Unióba kívánnak felvételt nyerni. Oroszok az orosz kisebbség védelmének nevében avatkoztak be, azonban nem minden orosz anyanyelvű vallja magát orosznak, és nem mindenki szeretne Oroszországhoz tartozni. 1991-1992-ben volt egy nagyszámú visszaáramlás Oroszországban, azóta ez a folyamat nem jellemző. 

Magyarország a „free-riding” taktikát alkalmazza. Tudja, hogy nem lesz európai uniós szankció a ciprusi és görög vétók miatt, ezért nem szorgalmazza és így Oroszországgal sem rontja meg a kapcsolatot. A kárpátaljai magyarság jelenleg nem téma az ukrán vezetés számára, nincs magyarellenesség. Magyarország célja, hogy egy olyan Ukrajna legyen a szomszédjába, amely elsajátítja az európai normákat és tiszteletben tartja a kisebbségi jogokat.

A hallgatóságtól elhangzott még néhány hozzászólás és vélemény. Egyik hozzászólás szerint az amerikaiak és a németek támogatták a majdaniakat, ami egy „rossz üzlet” volt, ebből már nem lehet jól kijönni. Másik hozzászóló kiemelte, hogy a majdaniak 60%-a felsőfokú végzettségű volt és nem ugyanazok lázadnak Kelet-Ukrajnában. Hozzátette, hogy Oroszország európai szélsőséges pártokat támogat. Harmadik hozzászóló pedig kitért az ukrán hadiiparra, az orosz katonai bázisra Krímben, illetve az expanzív orosz politikára.

 

Hozzászólások

Kapcsolódó videók

Kapcsolat

1061 Budapest - Andrássy út 16, II. emelet

Tel: +36 1/332-0635

E-mail: info@dialogusplatform.hu

© 2017 Dialógus Platform