„Egy európai állam illúziója: az Ifjútörök Mozgalom”

2014. 05.14.-én Dr. Majoros István, tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA doktora látogatott Egyesületünkbe. Előadása szorosan összefügg kutatási területével is, hiszen a hallgatóközönség arról kapott tájékoztatást, hogy milyen történelmi események vezettek Törökország (Oszmán Birodalom) modernizációjához. Az esemény Ömer Almak, a Dialógus Platform Egyesület elnökének köszöntőbeszédével kezdődött, majd rövid bemutatást hallhattunk Tanár úr munkásságáról

Dr. Majoros István először ismertette, hogy a történelem során milyen nagyobb ütközeteket kellett megvívnia Törökországnak ahhoz, hogy Európa egyik legnagyobb hatalmává nője ki magát. Ehhez illusztrációként láthattunk Konstantinápoly és Bécs ostromáról, valamint török uralkodókról festményeket. Az előadás során több dilemma is felmerült Törökország Európában meglévő szerepével kapcsolatban, azaz hogy mennyire tekinthető európai államnak Törökország (és korábban az Oszmán Birodalom).

Betekintést nyerhettünk abba, hogy másfél évszázad alatt Törökország elveszítette területének közel kétharmadát, ráadásul a modernizációval kapcsolatban felmerül az a kérdés, hogy ezzel a birodalom egységesebb lesz, vagy belátható időn belül széthullik. Az első modernizációs elképzelések már a 18. század végén megjelentek, hiszen a török állam nagyköveteket küldött Angliába, Poroszországba, Párizsba és Bécsbe, mely gesztusértékű volt az Európa felé történő nyitás tekintetében. Az 1830-as években a közigazgatást és a civil szférát is próbálták minél közelebb hozni az európai szinthez, melynek egyik jele volt, hogy orvosi, jogi, nyelvi és fordítói iskolák nyíltak. A nyugati hatások az emberek hétköznapjaiba is beférkőzött: nyugati típusú zenét játszottak az udvarban, új öltözetek jelentek meg, stb.

A század második felében megjelent egy államilag szervezett oktatási rendszer, aminek keretében a fiatalok tanulhattak matematikát, földrajzot, történelmet, idősebb korukban pedig nyelveket, közgazdaságtant, fizikát, stb. A kisebbségek helyzetében is történt változás, hiszen örmény, görög és katolikus százai nyíltak az Oszmán Birodalomban. Amellett, hogy a Birodalom pénzügyi problémákkal küzdött, számos háborút vesztesként zárt a 19. század során, így területileg is nagy veszteségeket kellett elszenvednie. Egyedüli összetartó erő továbbra is az iszlám maradt.

A 19. század közepén jelent meg az Ifjútörök Mozgalom, amely olyan értelmiségieket tömörített, akik európai (elsősorban francia) típusú reformokat akartak bevezetni. Az ellenzéki mozgalom illegalitásba kényszerült, azonban Nyugat-Európából továbbra is aktívan részt vettek a rendszer kritizálásában. Növekvő népszerűségüknek köszönhetően a szultán engedett és 1908. július 23-án győzött az Ifjú Török Forradalom. A probléma az volt, hogy a Mozgalom nem volt stabil: nem rendelkezett Isztambul kivételével országosan kiépített hálózattal, valamint tapasztalatlanok voltak a politikában is.

Az előadás végén a vendégek feltehették kérdéseiket ez előadóhoz, majd tombola és svédasztalos fogadás zárta le az eseményt.

 

Média

Összefoglaló riport

Teljes előadás

Szólj hozzá

Ellenőrizd, hogy minden csillaggal jelölt (*) mezőt kitöltöttél!