Irán Szíria-politikája az „arab tavasz” kitörésekor

Irán külpolitikájának egy alapvető elemét képezi Szíria a levantei térségben. Miközben kezdetben úgy tűnt, hogy Irán üdvözli az arab tavasz nyújtotta lehetőségeket, a damaszkuszi mozgalmat erősen kritizálta. Irán többoldalú támogatást biztosít az Asszad-rezsimnek: politikai, diplomáciai, katonai és gazdasági. Ez a cikk ezt a támogatást illetve annak regionális és nemzetközi elágazásait vizsgálja, és egy megoldást kíván találni a szíriai válságra.

Tovább olvasom…

Információszabadság Törökországban

2011 márciusában a Reporters Without Borders szervezet Törökországot feltette a „megfigyelés alatt álló országok” nevű 16-os listájára. Ez a lista a gyengébb internetes cenzúrát fenntartó országokat tartalmazza. Jelenleg szinte az ország teljes internetforgalma a Türk Telekom hálózatán át zajlik. Az eredetileg 2011 augusztusára tervezett, de végül csak novemberben életbe lépő szűrési szabályzat eredményeképpen nem csak az infrastruktúra, de a webes tartalmak is központilag ellenőrizhetőek.

Tovább olvasom…

Szabadságjogok Törökországban

A cenzúra hosszú ideje él az országban, a 19. század közepétől folyamatosan különböző mértékű ellenőrzés alatt van a média és a vélemény szabadsága. A legsúlyosabb beavatkozás a 80-as katonai puccsal következett be, amikor is nem csak a szólásszabadságot korlátozták nagymértékben, hanem a kölönösen elnyomó légkörben páldául a kurd nyelv nyilvános használatát is tiltották. Emellett természetesen rendszeresek voltak a perek sorozatai, melyekben több mint másfél millió ember került valamilyen módon nyilvántartásba.

Tovább olvasom…

A vallásszabadság kérdése napjaink Törökországában

2012 márciusában az Egyesült Államok nemzetközi vallásszabadságért felelős bizottsága (USCIRF) közzétett ajánlása szerint Törökországot a “különösen aggasztó országok” (CPC) közé sorolná. Az 1998-as Törvény Nemzetközi Vallásszabadságért a CPC-ket úgy definiálja, mint a vallásszabadságot különösen súlyosan megsértő országokat, ahol a kisebbségi vallásúak kínzásnak, vád nélküli elzárásnak lehetnek kitéve, vagy élethez, személyi szabadsághoz, biztonsághoz való jogok egyéb kirívó megsértése történik. Az inkoklás szerint Törökország szisztematikusan és égbekiáltó módon korlátozza a területén élő összes vallási kisebbség jogait, különösen tekintettel a nem muszlimokéra.

Tovább olvasom…

Vallási kisebbségek Törökországban

2012 februárjában a török kisebbségi vallások vezetői meghívást kaptak a parlamentbe, hogy kifejthessék az új alkotmánnyal kapcsolatos várakozásaikat. Ez a lehetőség a képviselőház elnökének, Cemil Çiçeknek az ötlete volt, mivel az ő feladata, hogy rávegye az ellenzéket az alkotmányozó bizottságban való részvételre, valamint, hogy meggyőzze mind a törököket, mind a nemzetközi közösséget arról, hogy a kormányzó AK mindent megtesz azért, hogy az alkotmányt illetően konszenzus alakuljon ki. A lehetőség felkeltette az országos és a nemzetközi média figyelmét is, a görög patriarka állítása szerint a köztársaságban ez volt eddig az első eset, hogy a kisebbségek egy ehhez hasonló hivatalos meghívást kaptak.

Tovább olvasom…

Hrant Dink és más politikai gyilkosságok Törökországban

Hét és fél éve gyilkolták meg Hrant Dinket, a török-örmény újságírót, aki kiállt egyebek mellett az 1915-ös örmény áldozatok mellett. Két nappal halála ötödik évfordulója előtt a bíróság döntést hozott a merénylet kitervelőjének perében, akit életfogytiglanra ítéltek. 17 társa is börtönbe került terrorszervezetben való tevékenység miatt, a gyilkost pedig korábban 23 év büntetéssel sújtották.

Tovább olvasom…

Média és cenzúra Törökországban

Annak ellenére, hogy az elmúlt 10 évben nagy fejlődés történt a török média szabadságát illetően, még mindig sok kívánnivalót hagy maga után a cenzúra és a sajtó szabadságának kérdése. Az alábbi cikkben megvizsgáljuk a török büntetőtörvénykönyv azon problémás részeit, melyek továbbra is gátolják a sajtó szabadságát.

Tovább olvasom…