A Ramadán egy olyan időszak, mely teli van áhítattal; a muszlimok a vallást ekkor magas fokon élik meg, sok-sok Korán-olvasással és értelmezéssel, átfogó hálaadással, jótékonykodással, az önkontroll és a figyelmesség gyakorlásával, lelki önfejlesztéssel és a másokkal való kapcsolatok fejlesztésével.

A Ramadán a 9. a holdhónapokból álló iszlám naptár szerint. Ez az évnek egy különleges időszaka a több, mint egymilliárd muszlim számára a világ minden táján. A többi tizenegy hónap királyaként is szokták emlegetni. Ebben a hónapban az egészséges felnőtt muszlimok hajnalhasadástól napnyugtáig böjtölnek. A böjt megköveteli, hogy az egyén ne egyen, ne igyon és távoltartsa magát a nemi élettől nappal, azaz napkelte előtt egy-másfél órával kezdődően napnyugtáig. A prófétikus hagyományok szerint tanácsos hajnalhasadta előtt egy korai reggelit beiktatni. Napnyugtakor pedig az iftár nevű vacsorával törik meg a böjtöt. Szintén hagyomány a böjtöt először egy datolyával, olivabogyóval vagy egy kis vízzel megtörni.

A böjtölés nem olyan nehéz

A nem muszlimoknak a Ramadán egy nehézségekkel és nélkülözésekkel járó kemény időszaknak tűnhet, de a muszlimoknak nem ez a tapasztalatuk. Legalább öt könnyítő tényező van, amelyek a böjtöt sokkal kellemesebbé teszik, mint amilyennek azt hihetik. Ezek, (1) a szándék ereje, (2) a közösségi szellem, (3) az emberi test alkalmazkodóképessége a böjthöz, (4) társadalmi/ kulturális együttműködés és (5) az isteni segítség.

A kezdeti szándék nagymértékben lecsökkenti a látszólagos nehézséget. Amint valaki mély elhatározást tesz a böjt mellett, sokkal inkább keresztülvihetővé válik. Tudjuk és látjuk azt is, hogy más hívők is böjtölnek, és ez erősíti a közösségi szellemet; meg az is, hogy együtt költjük el a korai reggelit és vacsorát. Az emberi test is fantasztikusan alkalmazkodik a böjthöz. Az első pár napon belül a test igazodik az új evési ütemhez, így nem érezzük annyira az éhséget, mint máskor egyébként általában éreznénk. Továbbá az olyan társadalmakban, ahol a muszlimok többségben vannak, vagy jelentős a muszlim kisebbség, a böjtölőket segítő intézkedéseket hoznak, mint például rövidített munkanapok és szünet a Ramadán-ünnep idejére. Végül bármely hívőnek, aki elhatározta magát, Isten segít véghezvinni e nemes célt.

9 évestől 90-ig több, mint 500 millió muszlim böjtöl minden évben. A böjt nem akadályozza meg őket abban, hogy a mindennapi ügyeiket, munkájukat végezzék. Az iszlám egyik alappilléreként, talán a böjt a legszéleskörűbben gyakorlott istenszolgálat. A muszlimok a Ramadánra, mint amolyan lelki feltöltődésre gondolnak.1

A Ramadán négy oldala

Mint a harmadik pillér, vagyis kötelezettség az iszlámban, a böjtnek több dimenziója van: a viselkedésmódbeli, a vallási, a társadalmi és a lelki dimenziók.

A viselkedésmódbeli változás az első, a legnyilvánvalóbb. A Ramadán-böjt egy módszer arra, hogy megtanuljuk az önkontrollt. Mivel nem foglalkozunk a testi étvágy kielégítésével a nappali órákban, a lélek a felemelkedés fokára jut. A testi vágyaink által leláncolt lelkünk kiszabadul béklyói alól. A böjt segít kitörni a megrögzött szokások és az élvezetek túlzott hajszolásának körforgásából.

Nem csak a gyomrunk böjtöl, hanem a nyelvünket, szemeinket, füleinket, a szívünket és a szellemünket is fékeznünk kell, ahogy a fizikai szükségleteinket visszafogjuk, ugyanúgy a rosszra hajló gondolatainknak és cselekedeteinknek is gátat kell vetni. Az iszlám prófétája, Mohamed (béke legyen vele) kifejezte, hogy a böjt nem csak az evéstől-ivástól való távolságtartást jelenti, hanem azt is, hogy nem megyünk bele érdemtelen vagy erkölcstelen cselekedetekbe.2 Ehhez hozzátette azt is, hogy csak annyit kell válaszolni annak, aki sérteget vagy rosszul bánik velünk, hogy „Én böjtölök." Továbbá magyarázta, hogy ha valaki nem szorítja kellő határok közé az érzékeit és a viselkedését, attól Isten nem várja el, hogy ne egyen. A szúfi mesterek szerint nem csak a szerveinknek, de a gondolatainknak és az érzéseinknek is határt kell szabni ebben a hónapban.

Ami a társadalmi oldalát illeti, a böjt az éhség megtapasztalásának egy olyan módja, ami által fejlődik az együttérző képességünk a nálunknál szerencsétlenebb sorsúak iránt, valamint megtanuljuk a hálát és mindannak az értékét, amivel Isten ellátott minket. A böjtölés felébreszti részvétünket azok iránt, akik még a mindennapi megélhetésüktől is meg vannak fosztva. Habár elvileg mindenki tudja, hogy vannak a világon emberek, akik az éhségtől és a szegénységtől szenvednek, mégis, ez a tudat nem elég arra, hogy a mindennapi cselekedeteinken nyomot hagyjon. A Ramadán-i böjtölés alatt ez a tudat a belsőnkké válik, mert így nem csak tudjuk, hogy vannak éhes emberek, de egy kis betekintést is nyerünk abba, hogy mit érezhetnek. Ez a belsővé vált mélyebb tudás segít nekünk abban, hogy a máskülönben pazarló életmódunkon változtassunk és őszintén, a lehető legjobban segítsünk azokon, akik rászorulnak.

A Ramadán a nagylelkűség ideje is. Az emberek szívélyesebbek; készségesebbek jó cselekedeteket végrehajtani, mint az év többi időszakában. A muszlimok gyakran meghívják egymást, barátokat, vendégeket, muszlimokat, nem muszlimokat, vallási hovatartozásra való tekintet nélkül, hogy együtt elköltsék az iftár vacsorát, megajándékozzák egymást és kicseréljék jókívánságaikat.

A böjtölés más vallásokkal is, mint a júdaizmussal és a kereszténységgel vallásgyakorlati szempontból folytatólagosságot biztosít, mivel ezekben a vallásokban is a böjtöt, mint egy fontos istenszolgálatot ismerik el. Ezt aláhúzza az a tény is, hogy a Korán a muszlimokat emlékezteti erre a kapcsolatra: „Ti hívők! Előíratott nektek a böjtölés, amiként előíratott azoknak, akik előttetek éltek." (2:183)

A lelki oldal

Ami a lelki oldalát illeti, a Ramadán-böjt egy engedelmességi cselekedet. Az őszinte hálához vezet, ami az Istenhez való fordulás egyik alapköve. Lelki oldalunkat megerősíti és feljebbvalóvá teszi a fizikai vágyainkkal szemben. Ha a testünket egy járműként képzeljük el, mint például egy hajónak, a szellemünk, a szívünk és a testi vágyaink a mozgatórugók, amelyek ezt a járművet próbálják irányítani. A böjt meggyöngíti a testiek irányítását és megerősíti a szellem és a szív hatását a test feletti uralomban, emlékeztet veleszületett tehetetlenségünkre és meggyőz arról, hogy testünk csak egy szolga. Az öntudat, az Én egy olyan letét, mely Isten földi helytartója. (lásd Korán 33:72) A Bölcsek Bölcse minden egyes emberi lényt felruházott egy énnel, mely érzékeli és fogalma van Isten mibenlétéről és buzdít arra, hogy felismerje a Teremtőben rejlő igazságokat. Bár Isten közelebb van hozzánk, mint a nyaki vénánk (Korán), Isten neveit és a tulajdonságait nem érthetjük meg teljesen, hisz azok végtelenek, mi viszont végesek vagyunk, halandó, korlátolt teremtmények.

Egy mértékegységnek nem feltétlenül kell mindenképpen léteznie, mint a geometriában a feltételezett vonalak, egy mértékegységet hipotetikusan is fel lehet állítani. Létezésének kimutatásához nem muszáj konkrét bizonyítékokkal rendelkezni. Énünk azonban sokszor elfelejti igaz valóját és „tudását", „erejét", „birtoklásáť”" és ,,képességét" valóságosnak hiszi. Amikor az én elfelejtkezik igaz természetéről, egy olyan maggá fejlődik, ami egy fáraó-szerű fává nőheti ki magát. Nursi rámutat a böjt szerepére abban, hogy hogyan lehet az ént ellenőrzésünk alatt tartani:

A Ramadán-i böjt megtöri testi énünk látszólagos uralmát és emlékeztetvén azt tehetetlenségére, meggyőzi énünket szolgai mivoltáról. Mivel a test nem szereti elismerni Uralkodóját, makacsul kiköveteli az uralmat magának, még akkor is, ha szenved. Ezt a temperamentumot csak az éhség tudja megszabályozni. Isten Küldöttje meséli, hogy a Mindenható megkérdezte a testi ént: „Ki vagyok én, és ki vagy te?" Az azt felelte: ,Te vagy temagad és én vagyok énmagam." Erre Isten azt meggyötörte, majd megismételte a kérdést, de hiába, ugyanazt a választ kapta. Majd miután éhségnek vetette alá, azt válaszolta: ,Te vagy az én Mindenható Uram, és én vagyok a Te tehetetlen szolgád." ³

Összefoglalásul

A böjtölés a Ramadán hónapban az istenszolgálat egy nagyon nehéz formájának tűnhet azok számára, akik nem tapasztalták még meg. De sok tényező van, melyek közül megemlítettünk néhányat, amelyek segítik a hívőt, hogy elhatározásukban helyt álljanak. A böjtben rejlő igaz bölcsességeket a legjobban Isten tudja, de mi is nyerhetünk ezekbe egy kis betekintést, ha megértjük a Korán, a prófétai hagyományok ide vonatkozó részeit és persze saját tapasztalatainkat elemezzük. A böjt elsősorban az önkontroll fejlesztésére szolgál, hogy hitünkben erősödjünk és felszabaduljunk testi vágyaink zsarnoksága alól. Másodsorban alkalom az elmélkedésre, az intenzív istentiszteletre, imádkozásra és hálaadásra. Képessé teszi a közösség tagjait, hogy együttérezzenek azokkal, akik a szegénység és az éhség miatt szenvednek. A lelki oldalát tekintve a böjt által tudjuk csak igazán értékelni mindazt, ami megadatott nekünk és ezekért őszintén hálát is adni, mely az istenimádás lényege is. Végül az éhség megtapasztalása emlékeztet minket lényünk alaptermészetére, hogy mennyire elesettek vagyunk és, hogy mennyire Isten kegyelmétől függünk. Megtöri énünk látszólagos uralkodását és alantas énünket emlékezteti a teremtés igaz céljára: a hitre, a tudásra, istenszolgálatra, Isten szeretetére és az emberiség szolgálatára.

Jegyzet

1. A böjt csak a serdülőkortól kötelező, gyerekeknek nem, de sokszor a gyerekek is élvezettel gyakorolják, vagy csak bizonyos napokon, hogy megszokják, majd mire felnőnek. (ford. megj.)

2. Ilyenek például a felesleges fecsegés, mások kibeszélése, olyan tévéprogramok nézése, melyek erkölcstelen gondolatokat ébreszthetnek.

3. Said Nursi, Levelek, Truestar, London, 1995.

“A Ramadán-hónap, amikor a Korán, mint útmutatás első ízben küldetett le az emberek számára, az útmutatás és a megkülönböztetés nyilvánvaló bizonyítékai gyanánt. Aki közületek e hónap idején ( a maga helyén) jelen van, az böjtölje végig! Ha pedig valaki beteg vagy utazó, akkor azonos számú másik napig. Allah könnyebbséget akar nektek, nem pedig nehézséget. Allah azt kívánja, hogy tartsátok be az előírt napokat és magasztaljátok Allahot azért, hogy az igaz útra vezetett benneteket. Talán hálásak lesztek.” (Korán 2:185)

Ramadán Az Iszlám Szent Hava