A ramadán az iszlám holdnaptár kilencedik hónapja. Ez az év különleges időszaka a világ több mint egymilliárd muszlimja számára, és néha a „11 hónap szultánjának” is nevezik. Ebben a hónapban az egészséges felnőtt muszlimok napkeltétől napnyugtáig böjtölnek. A böjt során tartózkodniuk kell az evéstől, ivástól és a szexuális kapcsolattól, ami nagyjából másfél órával a napfelkelte előtt kezdődik, és napnyugtáig tart. A prófétai hagyomány szerint javasolt a korai reggeli (szuhoor) elfogyasztása hajnal előtt. A nap végén a böjtöt egy étkezéssel, az iftárral törik meg. A prófétai hagyomány szerint a böjt megtörésekor datolyát, olívát vagy vizet fogyasztanak először.
A ramadán az intenzív imádkozás és Istennek szentelt időszak, a Korán olvasásának és tanításainak elmélkedésének ideje, a hálaadás, az adakozás, az önuralom és a kedvesség gyakorlásának ideje, az önmagunk jobbá tételének és másokkal való kapcsolatok javításának ideje.
A böjtölés nem olyan nehéz
A nem muszlimok számára a ramadáni böjtölés nehézségekkel és megvonással teli időszaknak tűnhet, de a muszlimok tapasztalata más. Legalább öt tényező segíti a böjtölést, így az könnyebbnek tűnik, mint amilyennek látszik: (1) a szándék ereje, (2) a közösségi szellem, (3) az emberi test alkalmazkodóképessége, (4) társadalmi/kulturális együttműködés, és (5) isteni segítség.
A szándék jelentősen csökkenti a nehézség érzését. Amint valaki elhatározza, hogy böjtöl, az könnyebben megvalósíthatóvá válik. Az, hogy látjuk és tudjuk, hogy hittestvéreink is böjtölnek velünk, és megosztjuk velük a reggelit vagy az iftárt, erősíti a közösségi szellemet. A test rendkívül alkalmazkodóképes: a böjt első néhány napja után a szervezet hozzászokik az új ritmushoz, és nem érezzük ugyanazt az éhséget, mint normál körülmények között. Ahol a muszlimok többséget vagy jelentős kisebbséget alkotnak, a közösség segíti a böjtölőket, például rugalmas munkarend vagy ünnepnapok biztosításával. Végül, minden imádkozó számára az isteni segítség könnyebbé teszi a böjtölést, amint elkötelezi magát.
Évente több mint 500 millió muszlim, 9 és 90 év között, böjtöl. A böjt nem akadályozza őket a mindennapi munkájukban vagy üzleti tevékenységükben. Az iszlám vallás életének egyik pilléreként a böjt valószínűleg a leggyakrabban gyakorolt istentiszteleti forma. A muszlimok a ramadánt szellemi életük „karbantartásának” tekintik.
A ramadán négy dimenziója
A böjt az iszlámban a harmadik „pillér” vagy vallási kötelesség, és több dimenziója van: viselkedési, vallási, társadalmi és spirituális.
1. Viselkedési dimenzió
A ramadáni böjt az önuralom elsajátításának eszköze. A nappali órákban, amikor a testi vágyak kielégítésével nem foglalkozunk, a szellem erőre kap, a lélek felszabadul a testi vágyak láncai alól. A böjt megtöri a túlzott szokások és mértéktelenség körforgását.
Nemcsak a gyomrot, hanem a nyelvet, a szemet, a fület, más végtagokat, valamint a szívet és az elmét is kordában kell tartani. Ahogyan a testi vágyainkat kontrolláljuk, úgy a negatív érzelmeinket és cselekedeteinket is uralnunk kell. Mohamed próféta, béke legyen vele, kifejtette, hogy a böjt nemcsak az étel és ital megtartóztatását jelenti, hanem az istentelen cselekedetektől való tartózkodást is. Ha valaki szavakkal bánt, tudatlanul viselkedik, vagy még árt is, a válasz egyszerű: „Böjtölök; valóban böjtölök.” A szúfizmus mesterei szerint a spirituális dimenzióban a gondolatokat és érzelmeket is szigorúan kontrollálni kell ebben a hónapban.
2. Társadalmi dimenzió
A böjt lehetőséget ad az éhség megtapasztalására és a kevésbé szerencsések iránti együttérzés kifejlesztésére, így a hála és Isten minden ajándéka iránti megbecsülés is nő. A ramadáni böjt során a tudás nemcsak elméleti, hanem belső tapasztalattá válik: érezzük a rászorulók éhségét, és jobban igyekszünk segíteni.
A ramadán a nagylelkűség ideje is. Az emberek ilyenkor nyitottabbak, barátságosabbak és készségesebbek jótékonyságra. A muszlimok gyakran meghívják egymást, barátaikat és vendégeiket, muszlimokat és nem muszlimokat, különösen szomszédaikat, a közös esti étkezésre, ajándékok és jókívánságok cseréjére.
A böjt folytonosságot teremt más vallásokkal, például a judaizmussal és a kereszténységgel, ahol a böjt szintén fontos Istennek szentelt cselekedet. A Korán verse, amely előírja a böjtöt, ezt az összekapcsolódást is hangsúlyozza:
„Ó ti, akik hisztek! Rátok is előírtatik a böjt, amint a titeket megelőző népekre előíratott.”
3. Spirituális dimenzió
A ramadáni böjt engedelmesség Isten iránt. Őszinte hálaadásra vezet, amely az imádat lényege. A böjt erősíti a szellem uralmát a testi hajlamok felett. Ha a testet egy hajóhoz hasonlítjuk, az elme, a szív és a testi vágyak a kormányhoz hasonlóan próbálják irányítani a hajót. A böjt gyengíti a testi vágyak hatalmát, és erősíti az elme és a szív irányító erejét.
Az éhség megtapasztalása megtöri a testi vágyak illuzórikus uralmát, és emlékezteti a testet saját tehetetlenségére: csak szolgák vagyunk. Az „én” tudat a „bizalom” része, amelyet az embernek adott Isten a Föld helytartójaként [Korán, Ahzab 33:72]. Az ego, amely a létet és tapasztalatokat mérő eszközként szolgál, segít megérteni az Isteni Tulajdonságok és Nevek lényegét [Nursi, 2005, 552].
Az ego a böjt révén képes felismerni Teremtője tulajdonjogát, és az általa mért kicsiny tulajdon révén megérteni az isteni teljes birtoklást. A böjt segít a hiú önérzetet megtörni és felismerni az ember valódi függőségét Isten kegyelme iránt [Nursi, 1995, 222–223].
Összegzés
A ramadáni böjt azok számára, akik még nem tapasztalták, nehéznek tűnhet. A muszlim hívők azonban számos tényező segítségével képesek teljesíteni elköteleződésüket. A böjt elsősorban az önuralom eszköze, lehetőség a jámborság növelésére, a testi vágyak feletti szabadság megtapasztalására. Másodsorban lehetőséget ad elmélkedésre, intenzív imádkozásra és hálaadásra. A közösség tagjai így átélhetik a szegények és éhezők helyzetét, és együttérzést tanulhatnak. Spirituális dimenziójában a böjt az Isten ajándékainak őszinte megbecsülésére tanít, és emlékeztet az emberi gyengeségre és Isten kegyelmének szükségességére. Megtöri a hiú önérzet illúzióját, és emlékeztet bennünket a hitre, tudásra, imádkozásra, Isten szeretetére és az emberiség szolgálatára.
Szerzők:
Yuksel A. Aslandogan – az IID (Institute of Interfaith Dialogue, Houston, Texas) alelnöke
Muhammed Cetin – az IID szerkesztője és publikációs koordinátora
Források:
Nursi, S. The Words, The Light, Inc. NJ, 2005.
Nursi, S. The Letters, Truestar, London, 1995.
